A jó parfüm ötöztet, hódít és elvarázsol
A bő választék nem jelenti azt, hogy mindenki a neki megfelelő illatszert permetezi magára, mert a jó választáshoz kifinomult ízlés kell.
A választék hatalmas, hol vannak már azok az idők, amikor a hazai drogériák polcain csak orgona és gyöngyvirágillatú kölnik sorakoztak, spray-ből csupán a Magyarországról csempészett zöldalmát ismertük, az alkalmi, estélyi illat pedig a nehéz bulgár rózsaolajjal volt egyenlő. Csakhogy a bőség még nem jelenti azt, hogy mindenki a neki megfelelő parfümöt permetezi magára, mert a jó választáshoz kifinomult ízlés, önismeret és olykor egy kis merészség is kell. Elvégre nem az a cél, hogy mindannyian ugyanolyan illatot árasszunk, hanem az, hogy az illatunk is a különlegességünket hangsúlyozza
A személyiség jegyeink hangsúlyozására alkalmasakaz illatok. A parfüm sajátossága, hogy minden bőr felületén másként illatozik. Ez rejtélyesnek tűnik, de igen egyszerű kémiai magyarázata, hogy az illatanyag a bőrön összekeveredik az illatot viselő saját testillatával. Ezért egy leheletnyi parfümöt dögöljünk a kezünkön a csukló feletti részre, ahol a bőr vékony. Itt azonnal látható, hogy irritáló-e a választott parfüm és azt is hamar meg tudjuk állapítani, hogy kellemes illatú-e. Nem elég tehát csak az üveget, vagy az illatmintául szolgáló lapocskát megszagolni. Érdemes kitapasztalni, hogy melyik illat típust kedveljük általában. A könnyű, a nehéz, a fűszeres, a friss, vagy a fanyar illatokat? Ha sikerült besorolni ízlésünket, máris könnyebbé válik a válogatás. Azért nem lehet egy nap alatt parfümöt választani, mert egyszerre három, négy illatnál többet nem leszünk képesek elkülöníteni egymástól, így lehet, hogy a hosszasan válogatott illat otthon már kellemetlennek fog tűnni. Érdemes minden lehető alkalmat kihasználni egy kis illat kóstolgatásra és a legjobb élményeket adó illatok márkanevét feljegyezni, arra az alkalomra, ha venni szeretnénk
Parfüm kiválasztás más megközelítésből
Melyik a számunkra megfelelő illat?
Hogyan válasszunk tehát illatot, hogy az bennünket fejezzen ki, de másokat is elvarázsoljon? Elöljáróban jó tudni, hogy a parfümöket négy kategóriába soroljuk. Vannak citrus, virág, ámbra vagy keleti és fa alapú kompozíciók, de ezek egymással is kombinálhatók, hiszen egy-egy termék gyakran húsz-harminc alapanyagból áll a narancstól a jázminon át egészen a vaníliáig. A világ legdrágább parfümje az Ománban gyártott Amouage százhúsz természetes adalékanyagot tartalmaz, többek közt mirhát, tömjént, tubarózsát, ilang-ilang gyantát, mósuszt és szantálfát. Az illat ugyanis rendkívül bonyolult többtételes kompozíció, melyet érzékszerveink csak fokozatosan képesek feldolgozni, és amelynek egyes rétegei három szakaszban szabadulnak fel. Az illat fejjegyét rögtön érezzük, a szíve az, ami később bontakozik ki és minden ember bőrén más, az alapja pedig még napok múlva (a pézsmaolaj például negyven évig) is érződik. Hat az illatra a környezet hőmérséklete és nedvességtartalma is, testünkön akkor érvényesül a legjobban, ha fürdés után a már szárazra törölt, de még meleg bőrre permetezzük. Mivel a jó parfüm nem olcsó dolog, oda érdemes fújni, ahol a legmelegebb a bőr, mert ott intenzíven párolog. Ilyen hely a csukló belső hajlata, a fül mögötti terület és a könyökhajlat környéke. Szinte mindenkinek más illat esik jól nyáron és télen, munkahelyre vagy estélyre, de ezek általában illatkarakteren belüli különbségek. Jó útmutató az évszak szerinti csoportosítás: nyáron a könnyű, friss, gyümölcsös virágillatok, télen pedig a fanyar, édeskés, nehezebb illatok ajánlottak. Mindenképp váltogatni kell a parfümöket, mert ha túlságosan sokáig használunk egy illatot, az orrunk teljesen hozzászokik és már nem érezzük.
Illatpiramis, vagyis mire kell ügyelni a parfüm kiválasztásánál?
Az ábrázolási módszer eredete
Az idő múlásával – miközben az egyes alkotóelemek rendre elpárolognak – a parfüm illata változik a bőrön. Egy illatkompozíció összetevőit, és ezek kibontakozásának sorrendjét rendkívül érzékletes formában szemlélteti az ún. illatpiramis.
A háromsávos ábrázolási módszer kidolgozása William A. Poucher nevéhez fűződik, és a 1920-as évek óta van használatban. A modern parfümgyártás egyik alapvető ismertetőjegye, hiszen a XIX. századig a készítők általában csupán egyetlen alapanyagot vagy kisebb illatcsokrot használtak illatszereik elkészítésénél. Poucher lemérte a különböző illékony illataromák párolgási sebességét, egy 100 pontos skálán osztályozva őket.
Parfümválasztás és az illatpiramis
A parfümök választásával kapcsolatban mindenképp érdemes egy-két tanácsot megfogadnunk. Manapság jellemzően itatóspapírcsíkokra permetezik a parfümöt a vevők, így tesztelve az illatot. Ez a módszer azonban korántsem helyettesítheti a bőrön tett, valódi próbát – lehetőleg nem azután, hogy fűszeres ételt fogyasztottunk, megerőltető testmozgást végeztünk, vagy rossz a közérzetünk.
Utóbbiak ugyanis jelentősen befolyásolják a parfümök érvényesülését. Sose döntsünk azonnal, hagyjunk időt, hogy a parfümök kibontakozhassanak a bőrünkön. Rendszeres időközönként vegyünk „szagmintát” – félóránként, óránként. Így nyomon követhetjük, miként elevenednek meg a különböző illatjegyek, milyen szakaszokon megy keresztül a parfüm a bőrünkön.
A legjobb, ha pár milliliteres mintákra teszünk szert, melyeket hosszabb távon tesztelhetünk, esetleg különböző körülmények között is. A mintát a csukló belső felére helyezzük, de a kézfej háta vagy a felkar belső része is szóba jöhet. Lényeges, hogy a közkeletű, de alapvetően hibás gyakorlattal szemben ne dörzsöljük el a bőrön a parfümöt (és a két csuklót se dörzsöljük öszsze), mert így roncsolódnak az illatmolekulák, mintegy „összetörik” az illat. Arra is figyeljünk oda, hogy a permetezőfej és a bőr felülete között elég távolság maradjon – ha „tócsát” hagy a permet, túl közelre tartottuk a fejet.
Fejillat,szívillat, alapillat
FEJILLAT (perc)
SZÍVILLAT (óra)
ALAPIILLAT (nap)
A leggyorsabban elpárolgó összetevők kerültek a fejillatok kategóriájába. Ezek nyújtják az első benyomást – könnyed, rendkívül illékony aromák, melyek 5-30 perc alatt elenyésznek. Szerepük hasonló ahhoz, mint egy dal esetében az első dramatikus akkordoké, és egyben segítenek palástolni az alkohol szagát. Hamar átadják helyüket a kompozíció legfontosabb illatjegyeinek, a szívillatoknak. Gyakran ezek már kezdetektől fogva ott lappanganak, azonban 10-30 perc kell nekik ahhoz, hogy valóban kibontakozzanak a bőrön. Ezek azok az illatjegyek, melyek által az adott parfüm besorolható egy-egy illatcsaládba (virágos, keleties, citrusos, fás, gyümölcsös, stb.). Végül, jó pár óra elteltével az alapillat is érezhetővé válik – ezek ugyanis a legnagyobb molekulasúlyú illatanyagok. Lényeges jellemvonásuk, hogy fixálóanyagokként szolgálnak: lelassítják a könnyebb jegyek párolgását, és stabilitást kölcsönöznek nekik. Ezek aromája érezhető a legtovább, az alapillat akár egy napig is a bőrünkön marad. Az illatkompozíciók akár több száz illatjegyet is tartalmazhatnak, ezért általában csak a legdominánsabbakat tüntetik fel a piramison.
Párolgási sebesség
Végül, következzék egy hozzávetőleges sorrend a párolgási sebességet figyelembe véve (kezdve a legillékonyabb illatjegyekkel)
1. citrusos jegyek (pl. grépfrút, bergamott, citrom)
2. gyógyf üves jegyek (pl. menta, rozmaring)
3. zöld jegyek (pl. levelek, frissen vágott fű)
4. aldehides jegyek (szintetikus lágy virágillat, inkább a női parfümökre jellemző)
5. gyümölcsös jegyek (pl. ananász, dinnye, szeder)
6. virágos jegyek (pl. levendula, rózsa)
7. fűszeres jegyek (pl. bors, fahéj)
8. fás jegyek (pl. szantálfa, cédrusfa)
9. balzsamos jegyek (pl. bizonyos fák gyantaszerű nedve)
10. édes jegyek (pl. vanília, tonkabab)
11. mohás jegyek (pl. tölgymoha)
12. állati eredetű jegyek (pl. mósusz, ámbra)
Utolsó kommentek