Mi is az a parfüm?
A parfüm szó a latin "per fumum" kifejezésből ered, ami annyit tesz: "A füstön át", vagy "Füst révén".
Ugyanis a parfüm régi formája nem volt más, mint illatos füst (tömjén) amelyet füstáldozatok bemutatásához és a halottak bebalzsamozásakor alkalmaztak, kábító illattal megtöltve a levegőt.
Már ezer éve különleges metszett üvegcséket készítettek az illatszerek méltó tárolására, melyet a mai kozmetikai ipar a tökélyig fejlesztett.
Maga az illatosítás több ezer érve nyúlik vissza. I.e. 3200-ben Menes fáraó sírjában az ékszereken kívül, rúzst, szempillafestéket, hajgöndörítő csipeszeket, fésűket egyéb szépítőszereket valamint illatos kenőcsök tégelyeit találták a régészek. Az előkelő, gazdag hölgyek is éppen ilyen kozmetikumokkal életek.
A parfüm bódító és izgalmas, erotikus és csábító, amelyben egyesül a természet és a modern vegyészet megannyi titka. A finom illatszerekben gyümölcsök, virágok, mohák, különleges kérgek illata keveredik egymással, sajátos, utánozhatatlan harmóniát alkotva. A parfümök története ötezer évnél is régebbre tekint vissza. Az első parfümfajta a tömjén volt, ennek édes illatával jártak az emberek az istenek kedvében.
A perzsák megajándékozták a világ szép hölgyeit és férfiúit a parfümökkel és ezzel hadjáratot indítottak a testszag ellen. Miután az arabok bevezették a kozmetikába az alkoholt, az illatos vizek az egész iszlám világban elnyerték a gazdag házak urainak és a háremek hölgyeinek kegyét. A régi Germániában megelégedtek a nyírfavízzel és a gyógyfüvekből nyert főzetekkel. Az inkák halottaikat illatkivontatokkal bebalzsamozták, az aztékok pedig erős illatszerek belégzésével végeztek aroma terápiát
Az első parfümfajta, a tömjén után megjelentek az illatos vizek, amiket a gazdag házakban használtak, nem csupán illatosításra, de a higiénia hiánya okozta kellemetlen szagok ellen is ellenszerként alkalmazták. Így mind kedveltebbé váltak az illatos vizek a világon. A régi időkben az emberek - már akik tehették - mértéktelenül bántak az illatszerekkel: illatosított vízben fürödtek, testükön, hajukon kívül illatosították az ágyaikat, a házukat, a hintójukat, sőt még a lovaikat is. Az illatszerész igen megbecsült szakma volt, amit gyakran papok, orvosok, patikáriusok és más tudós emberek gyakoroltak.
.jpg)
Ovidius római költő versbe foglalta az illatok receptjét:
Ánizsból végy öt scriptumnyit mirha kilencét,
Összekeverve ezek bőrödet ápolják.
Szárított rózsából adj hozzá maréknyit
S még ammóniasót, tömjénnel elegyest:
Orcád szépségét megőrzi, hidd el e balzsam,
S nem látszik rajta festéknek nyoma sem.
Mind kedveltebbekké váltak az illatos vizek a világon. 1189-ben Szaladin szultán követe útján egy hordócska pézsmát küldetett a kelet-római császárnak, mint a legdrágább ajándékot. A parfüm ezzel meghódította Európát és a világot. A kiváltságosok híres parfümgyártóktól vásároltak magunknak illatot.
A parfüm kialakulásának korai írásai szerint a XVI. században élő, híres olasz illatszerész, Mauritius Frangipani oldotta fel először égetett szeszben az illatanyagokat. Így őt tekinthetjük a mai parfüm szülőatyjának. Teltek az évek, újabb és újabb illatkompozíciók jelentek meg. Azután 1921-ben jött Coco Chanel a No 5-tel, és új fejezetet nyitott a parfümkreációk világában. Parfümje, ami olyan, mint "az összes nő illata", mérföldkőnek számít a parfümtörténelemben.
A két világháború között a parfümök vásárlói célcsoportja a munkásnő lett. A szocializmusban a Krasznaja Moszkva kölnik illata terjengett közép-Európában. Ami egykor úri kiváltság volt, mára minden nőnek természetes.
Megjelent a többi illatnagyság is: Arden, Rubinstein, Armani, Dalí, Givenchy, Estée Lauder, Kenzo, Dior, hogy csak néhányat említsünk, napjainkban pedig már több ezer illat kínálja megvételre magát.
A jövő illatai
Háromnaponta kerül új parfüm a drogériák polcaira, idén õsszel is számos érdekes, provokatívnak illattal találkozhatunk a kínálatban. Nézzük, milyen illatok határozzák meg a divatot ebben a szezonban.
Az eklektika a divat hagyományos és szokatlan illatokat kevernek össze, például a gőzölgő kávé, a mákos süti illatát vegyítik virágos felhangokkal, és megbolondítják egy kis chilivel, borssal, rummal, rebarbarával. Ezek a szokatlan alkotórészek azonban nem dominálnak, inkább csak eredetiséget, meglepő bukét kölcsönöznek az alapillatnak.
A rebarbarapürét vagy a rumpipettát szintetikus illatalapanyagokkal keverik. A keveréskor nagy gondot fordítanak arra, hogy a természetes anyag, mely sokszor nem úgy illatozik, mint amilyen az íze, harmonizáljon az utzóbbival. Erre a legjobb példa a tejszín és az édességek.
Az újfajta illatokat általában azok vásárolják, akik ki akarnak tűnni a tömegből, nem akarnak hasonlítani senkire. Hiszen a bőrre fújva a paradicsommal és borssal megbolondított parfüm eredetinek, felkavarónak hat, mely leleplezi az igazi személyiséget.
Az illatpszichológusok véleménye szerint azok a nők, akiknek az illata finom ételekre hasonlít, erotikusan hatnak, és amint a férfi ezt megérzi, azonnal belé akar harapni. Ezért megjelentek már olyan illatok, amiről az embernek az étlap jut az eszébe: sushi, kenyér, saláta és narancslé formájában, amelyet a kísérletezésre vágyók kipróbálhatnak.
Fogyasztó illatok: Elképzelhető, hogy hamarosan olyan parfümök jelennek meg az illatszerboltokban, amelyek nemcsak illatosabbá, de vékonyabbá is teszik a hölgyeket. A kozmetikai cikkeket gyártó Shiseido Company kutatói felfedezték, hogy az emberi agy bizonyos illatok hatására az egyes szerveket zsírégetésre „veszi rá”
A hódítás parfüme: A hódításhoz a parfümök csábító erejét is felhasználjuk. Vannak kifejezetten erotizáló illatok. Minél frissebb és üdébb egy kölni, annál kevésbé találjuk erotikusnak. Ám a nehéz, meleg parfümök a közelség, az intimitás érzését keltik, s vágyakat ébresztenek.
A parffümök tudománya: A mai kor emberének a parfümökről az érzéki örömök és a szerelmi izgatás jut eszébe, holott kezdettől fogva rituális szerepük volt, de alkalmazták különböző terápiákra is. Mindenesetre már a legelső civilizációk használták a kellemes illatokat.
Utolsó kommentek